IKT alapú óratervem megalkotásához egy, a blogon már megosztott feladat kapcsán támadt ötleteimet használtam fel. Így választott témám Csokonai Vitéz Mihály élete és szerelmi költészete lett, újra. 

Mivel előzetesen már átgondoltam, hogyan építeném fel az órát, így már csak egy kicsit konkrétabban megfogalmazva és részletezve kellett szavakba öntenem a gondolataim. 

Összességében azt gondolom, hogy egy ilyen óraterv egy kezdő tanárnak mindenképpen a segítségére lehet, hiszen nagyon pontosan és sematikusan lehet rendezni az elvégzendő feladatokat, illetve nagyon könnyű beosztani az ezekre szánt időt. Az évek során azonban szeretnék majd arra törekedni, hogy ne kelljen minden egyes órámra egy ilyen hosszú óratervet elkészíteni, hanem elegendő legyen majd csak a feladatok kitalálása, illetve azok rendszerezése és időbesoztása. Ehhez azonban nagyon sok tapasztalatot kell szerezni. 

Ezen a héten a Learningapps rejtelmeibe ástam bele magam. A nagyon gyors és ingyenes regisztráció után már könnyen válogathattam a rengeteg feladatsablon közül. A honlap könnyen kezelhető, és nagyon sok kreatív ötletet nyújt. 

Egy érettségi előtt álló végzős osztály irodalom óráját terveztem meg. A három feladat megoldása egyfajta csapatverseny, ahol a legtöbb pontot elérő csapat minden tagja kap egy 5-öst. Ez remélhetőleg elég motiváció az év vége előtti utolsó pillanatokban. Akik nem kapnak 5-öst, azok is nyertesek, hiszen nagyon izgalmas játékokkal tesztelhették tudásukat. Az osztályt létszámtól függően 3-5 csapatra osztom, és mindegyik csapat külön-külön számítógépnél dolgozik. A három feladat megoldásához tehát elengedhetetlen csapatonként egy internetezésre alkalmas eszköz, melyek ideális esetben az iskola számítógépei vagy laptopjai. 

Az első feladat egy, az eposz műfajához kapcsolódó szövegkiegészítés. A továbbiakban a képeken szándékosan jelennek meg a feladat megoldásaiban hibák, ezzel is szemléltetve hogyan nézhet majd ki az adott játék a tanórán használat közben. 

A második feladatban a képeken látható írókat és költőket kell elhelyezni az idővonalon születési dátumuk szerint. 

A harmadik feladat egy feleletválasztós kvíz. 

A program nagy előnye, hogy könnyedén ellenőrizhető, ki hány pontot szerzett, hiszen mutatja a jó és rossz megoldásokat. Így az egyes feladatok végén nekem csak fel kell írnom az összegyűjtött pontszámokat, az óra végén pedig összesíteni azokat, 

Az egyes feladatok után közösen futunk át a megoldásokon, hogy senkiben ne maradjanak megválaszolatlan kérdések vagy rosszul berögzült válaszok. 

Összességében nagyon tetszett ez a honlap, sok kreatív játékötlettel találkoztam. Annak ellenére, hogy általános iskolásoknak szánt feladatokhoz sokkal könnyebb használni, a fentiekhez haosnló feladatok a középiskolásokat is megfoghatják. Nagy motiváció lehet az, hogy játékos tanulással is szerezhetnek érdemjegyet, és hogy végre nem a végtelenül unalmas összefoglaló óra keretein belül ismételhetik át az anyagot. 

Mivel a feladatok számítógéphez kötöttek, nem biztos, hogy alkalmazni tudnám őket minden órán, de egy évben egyszer vagy kétszer talán megoldható lenne. Az ilyen nagyobb csoportban végzendő feladatokat nem tartom kivitelezhetőnek mobil telefonon, hiszen 5-6 gyerek már nem fér oda hozzá és nem látja rendesen, legyen akármilyen nagy a kijelzője. 

Az elmúlt két hétben a tanórákon a smartboarddal ismerkedtem meg. Mivel ezelőtt még nem láttam konkrét használat közben ilyen eszközt, örömmel vágtam bele a feladatba, mely során egy digitális tananyagot kellett létrehozni. 

A program elég nagy helyet foglal, így elsőként rendet tettem a gépemen, majd az ingyenes SMART Notebook 11 szoftver letöltése után az órán elhangzottak alapján neki is tudtam kezdeni a szerkesztésnek. 

Sok nehézségbe nem ütköztem, a program felülete egyértelmű és egy kezdőnek is nagyon könnyen kezelhető és megtanulható. A legtöbb problémám a megfelelő képarány megkeresésével és beállításával volt. A jelenlegi beállítás a számítógépen ugyan nem tökéletes, de reményeim szerint a táblára pontosan fog illeszkedni teljes képernyős módban. 

Tulajdonképpen egy teljes órai anyagot állítottam össze angol nyelvből, konkrétabban a jelen időből. 

A hagyományos power point diákhoz haosnló elven kezdtem el a tervezést, tehát mindenhol beállítottam a hátteret, és a téma elméleti bevezetőjét helyeztem el az első diákon. A bevezetők után helyeztem el a hozzájuk tartozó feladatokat. A szoftver óriási előnyének tartom, hogy nem kell hosszú linkekkel elcsúfítani a szép diákat, hanem elegendő egy hiperhivatkozást elhelyeznem a kép sarkában. 

Az óra lezárásaként egy többfeleletválasztós tesztet helyeztem el a tervemben, amit egy Lesson Activity Toolkit sablonfeladat segítségével hoztam létre. Tanárként a jövőben mindenképpen szeretném majd alkalmazni ezeket a sablonokat, mivel egy részről kreatívak és figyelemfelkeltőek, másrészről pedig nagyon egyszerű megszerkeszteni őket, hiszen nekem csak a feladványokat kell beírnom, a többit intézi a program. 

Azt gondolom, hogy az interaktív táblát sokkal gyakrabban lehetne és kellene alkalmazni a tanórákon, mivel sokkal érdekesebbé és mozgalmasabbá teheti a tananyag feldolgozását. Előnyeit élvezheti a tanár, mivel a létrehozott óratervet akár évek múlva is fel lehet majd használni, valamint az óra is színesebb és érdekesebb lesz. A diákok szempontjából pedig kiemelendő, hogy a szemléletesség és az interaktivitás nagy mértékben elősegíti a megértést és az emlékezést. 

Mivel  elég időigényes, azt gondolom, hogy a jövőben valószínűleg csak a legfontosabb órákhoz fogok efféle komplett óraterveket csinálni. A Lesson ActivityToolkit változatos és kreatív lehetőségeit viszont gyakran szeretném majd alkalmazni az óráimon.  

Az elkészült digitális tananyagom az alábbi linkről letöltés után tekinthető meg:

Present Tenses digitális tananyag

A digitális történetmesélés feladatának igen tanácstalanul ugrottam neki. A tágabb értelemben vett téma nem okozott nagy fejtörést, mivel mindenképpen egy irodalmi művet szerettem volna feldolgozni, hiszen szerintem ez a videós módszer az egyik legalkalmasabb arra, hogy meghozzuk a diákok kedvét az adott mű elolvasásához. Rövid gondolkodás után a választásom végül Madách Imre drámájára, Az ember tragédiájára esett. 

Ezelőtt még soha nem találkoztam a Windows Movie Makerrel, a program ingyenes letöltése után azonban nagyon könnyen rájöttem a kezelésére. A felülete nagyon egyszerű és letisztult, illetve az volt a benyomásom, hogy hasonlít az Office programok kezelőfelületére, így bátran mertem próbálgatni a lehetőségeket,

A megfelelő források felkutatása után a legtöbb időt a filmrészletek vágása vette igénybe, de ez is inkább csak a mennyiség és nem a bonyolultság miatt volt hosszadalmas. 

A legnagyobb nehézségeim a narrációs szöveg feltöltéséből adódtak. Mivel a számítógépemen a mikrofonom épp nincsen használható állapotban, a telefonom segítségével próbálkoztam többször. Sikertelenül. Végül egy harmadik eszköz segítségével sikerült elsőre elfogadható minőségben felvenni a narrációt, és beilleszteni a filmbe. A jövőben nem valószínű, hogy szeretnék ilyen narrációkat készíteni, mivel szerintem sokkal hatásosabb, ha az órán élőben mondom el a szükséges információkat, akár a videó többszöri megállításával. 

Számomra nagyon érdekes feladat volt ez a digitális történetmesélés, és nagyon hasznosnak tartom magyar nyelv és irodalom illetve idegen nyelv tanításának szempontjából is. A jövőben mindenképpen szeretnék majd ezzel a technikával élni az óráimon, mivel így sokkal érdekesebbé és szemléletesebbé tehetem az adott témát a diákjaim számára. Nagyon hasznosnak tartom, hogy ezek a videók könnyen elmenthetőek és tárolhatóak, így egy jól elkészített filmen akár "generációk is felnőhetnek" az iskolákban. 

Annak ellenére, hogy ez a videóm majdnem 20 perc hosszúságú lett, nem érzem soknak, hiszen szinte teljesen lefedi a dráma történetét, így azoknak is lesz róla némi fogalma, akik a kezükbe sem vették a könyvet. A film levetítése közben való alvást, vagy egyéb tevékenységet elkerülendő mindenképpen adnék olyan feladatokat, amikre a válaszokat a videóban találják meg. Így remélhetőleg mindenki figyelne, esetleg még jegyzetelne is. Házi feladatként olyan, a művel kapcsolatos kérdéseket tennék föl, amik a videóban nem szerepelnek, így mindenkinek kötelessége lenne a kezébe venni a művet és legalább belelapozni. 

Azt gondolom, hogy ezekkel a módszerekkel azok a gyerekek is valamelyest megfoghatóak, akik az irodalomban egyáltalán nem jártasak és/vagy érdekeltek. Egy ilyen videó és a hozzá tartozó foglalkozás alapján már fel lehet építeni akár egy sikeres érettségi feleletet is anélkül, hogy végig kellett volna szenvedni a diákok számára sokszor érthetetlen és bonyolult szerkezetű művet. 

Az ember tragédiájáról készített filmem itt tekinthető meg. 

Eheti feladatként egy, a jövőben általunk tanítani kívánt témával kapcsolatban kellett digitális forrásokat felkutatnom. Az ajánlott oldalak mellett sikerült olyan lehetőségeket és ötleteket is találnom, amelyek segítségével talán érdekesebbé és könnyebben befogadhatóvá tudom majd tenni az óráimat a diákjaim számára. 

A feladat keretein belül egy irodalom órát terveztem meg, melynek középpontjába Csokonai Vitéz Mihály életét, illetve szerelmi költészetét állítottam. 

Bevezetésként fontosnak tartom elmondani életének azon legfontosabb eseményeit, amelyek befolyással voltak műveire és költészetére. Ezeket az információkat frontális oktatás formájában adom át, esetleg egy online idővonal segítségével szemléltetem. Eközben az elhangzottak alapján feladatként a diákoknak okostelefonjaik segítségével egyénileg vagy csoportban el kell készíteniük Csokonai útvonaltervét, azaz, hogy honnan hová költözött, és ez összesen hány km megtételét jelenti. Amennyiben helyesen alkalmazták a Google Maps adta lehetőségeket, és az előadásra is figyeltek, a következő eredménynek kell kijönnie: 

A rövid életrajz után át lehet térni az óra fő témájára, Csokonai szerelmi költészetére.

Ehhez segítségként a Zanza.TV vonatkozó videóját vetítem le. 1:35-től indítom el a videót, a diákok feladata pedig az, hogy próbáljanak meg minél többet lejegyzetelni és megjegyezni az elhangzottakból. A videó segítségével amellett, hogy bővebb információkat kapnak a versekről, a stílusokkal kapcsolatos előismereteiket is össze tudják kötni konkrét művekkel. 

A Tartózkodó kérelem című verset kivetítem a táblára, mialatt megy a videó, így a rövidke vers elolvasása után egyből hallhatják a viszonylag egyértelmű értelmezést és elemzést is. 

A zanza videót 3:32-nél állítom meg, mivel A Reményhez című verset a Redbull Pilvaker előadásában hallgatjuk meg. 

A vers meghallgatása után egy brainstorming jellegű közös verselemzés, illetve ha szükséges, frontális módszer segítségével beszéljük meg a vers tartalmi és formai sajátosságait és jellemzőit. Ellenőrzésképpen megnézzük a Zanza.TV fennmaradó részét a verssel kapcsolatban, a videót 4:14-nél kapcsolom ki. 

Az óra lezárásaként egy rövid összegzést és áttekintést tartok, melyhez egy rövid és egyszerű teszt kitöltését tartom megfelelő eszköznek, amit könnyen ki lehet vetíteni, esetleg egyénileg vagy az interaktív táblánál meg lehet oldani.. Kész tesztet lehet találni a sulinet adatbázisában, de viszonylag egyszerűen el is lehet őket készíteni ingyenes alkalmazások vagy online felületek segítségével. 

A feladat elkészítését nagyon élveztem. Érdekesnek találtam az ajánlott oldalakat, főleg azokat, amiket én is használtam az órám megtervezésénél. Véleményem szerint a Zanza.tv videói azoknak a diákoknak is elvezetesek és befogadhatóak, akik nem rajonganak az irodalomért, és csak a túlélésre játszanak az órákon. Esélyesnek tartom, hogy nem csak használni, de ajánlani is fogom ezt az oldalt a jövőben az anyagok egyszerűbb és érthetőbb feldolgozása érdekében. A digitális források közötti kutatást hosszúnak, mégis érdekesnek tartottam, és nagyon sok olyan oldalt találtam, amelyeket bár most nem használtam fel a feladat teljesítéséhez, de szinte biztos vagyok benne, hogy még a hasznomra fognak válni. (pl.: Instavers facebook oldal, transindex). A sulinetes teszteket túl egyszerűnek találtam, de az interneten rengeteg könnyen kezelhető oldalt találtam, ahol saját felmérőket lehet összeállítani percek alatt az ingyenes regisztráció után. Az ellenőrzés ezen formáját egészen hatékonynak és játékosnak tartom, hiszen egyrészről így tétje van annak, hogy figyelnek-e az órán vagy sem, illetve hasznos is, mivel "hasonló kérdések előfordulhatnak a dolgozatban."

A héten elvlgzendő feladat egy online idővonal elkészítése volt, melyhez TimeToast felületét használtam. Bár nem ennek az oldalnak a felülete tetszett a legjobban, máshova bonyolultnak és körülményesnek találtam a regisztrációt, vagy nem értettem a kezelését, így végül ezt választottam.

A Timetoast pozitívuma tehát, hogy a gyors és egyszerű regisztráció után máris elkezdhetjük készíteni az idővonalunkat. A feladat elvégzése közben több dolog is nagyon zavart. Első és legfontosabb, hogy mindenhol kötelezően meg kellett adni a hónapot és a napot is, holott a legtöbb esetben elegendő lett volna az év, és nem is mindig mondható meg ennél pontosabban a dátum. Ezt a hibát kiküszöbölendő, az ilyen eseteknél megadtam egy random/saccolt hónapot és napot. Ez azonban nagyon zavaró lehet majd a diákoknak még akkor is, ha külön kiemelem, hogy CSAK az évet vegyék figyelembe. Másrészről nem találtam meg hol és hogya lehet módosítani az idővonal kinézetét, így eléggé egysíkú és unalmas lett, ami szerintem szinte biztosan nem fogja felkelteni a diákjam figyelmét. 

Összességében nagyon hasznosnak találom az ilyen idővonalakat, főként történelemtanítás közben, de a magyarórákon az életrajzoknál vagy a korstílusok bemutatásánál is jól jöhetnek. Az első negatív tapasztalatom után azonban nem vagyok biztos benne, hogy a jövőben alkalmazni fogom ezt a technikát, mivel ugyanerre a célra az általam tanítani kívánt tárgyaknál pontosan megfelel egy jól megszekesztett színes és figyelemfelkeltő PPT vagy Prezi. 

Az általam készített idővonalat József Attila életéről ITT tekinthető meg.

Az  első olyan bejegyzésem, ami már valóban IKT-s témával foglalkozik, nem más, mint egy tanítani kívánt témához kapcsolódó fogalomtérkép. 

Hogy mi is az a fogalomtérkép?

" Ahogyan egy várostérkép segítségével könnyebben eljutunk az egyik pontból a másikba, a fogalmi térképek használata is hasznos támpontnak bizonyulhat fogalmak, gondolatok, jelenségek, folyamatok megértésében." (wikipedia)

Először azon kellett elgondolkodnom, melyik témakör feldolgozásnál és tanításánál fogom tudni a leghatékonyabban alkalmazni ezt a technikát a jövőben. Hosszas gondolkodás és mérlegelés után az irodalmi műnemek mellett döntöttem, hiszen ezeket a diákok nagyon gyakran vagy összekeverik, vagy egyáltalán nem tudják, így szükséges egy átlátható és összeszedett rendszerben bemutatni nekik.

Az interneten több olyan honlapot is felkerestem, ami fogalomtérképek elkészítésére specializálódott, a választásom pedig végül a Mindomo oldalt választottam, mivel ezt találtam a legkönnyebben kezelhetőnek, illetve a legfigyelemfelkeltőbbnek. 

Mivel a feldolgozandó témaköröm számomra már nem igényelt sok utánajárást és kutatómunkát, több időt tudtam szánni a program felfedezésére, illetve a fogalomtérkép elkészítésére és csinosítgatására. 

A leghasznosabbnak azt találtam, hogy az elkészült térképet könnyedén át lehet alakítani egy prezihez hasonló prezentációvá, amivel még izgalmasabbá és könnyebben áttekinthetővé válhat a tananyag, és ezáltal a tanóra is. 

Összességében azt gondolom, hogy egy ilyen fogalomtérkép elkészítése hasznos lehet mindkét szakom óráin, de nagyon fontos, hogy minél alaposabban válasszunk megfelelő témát, hiszen egy rosszul elkészített és bonyolult térkép csak még jobban összezavarhatja a diákokat. 

Végezetül pedig az irodalmi műnemekkel foglalkozó fogalomtérképemet és a hozzá tartozó prezentációt ide kattintva érheted el.

 Tanárnő, kérem! fantázianévre hallgató blogom feladata nem más, mint otthont adni a Korszerű tanári mesterség szemináriummal kapcsolatos feladataimnak, ötleteimnek, gondolataimnak. 

Szilágyi Ivett vagyok, harmadéves magyar nyelv és irodalom - angol nyelv szakos tanár hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Életem nagyobb részét három egyszerű szóban össze lehet foglalni:

30y. macskák. Újpest.

Közel áll hozzám a magyar alternatív zene, a 30y zenekart 2006 óta az életem része. A lassan 10 eltöltött év alatt több, mint 70 koncertjükön vettem részt, bejártam értük és velük az egész országot. A zenekar tagjai az évek során kedves ismerősökké, majd jó barátaimmá váltak. 

A világ legcsodálatosabb teremtményeinek a macskákat tartom. Könnyen tudok azonosulni a személyiségükkel, és bátran merek cáfolni minden ellenük szóló érvet. Egy 13 éves öreg kandúr büszke és szerető gazdája vagyok. 

Mióta az eszemet tudom, Újpesten élek. Ide kötnek a barátok, a család, az élmények és az emlékek. Amellett, hogy magát a kerületet is imádom, az újpesti focicsapat hűséges szurkolója is vagyok... ezzel egyértelművé is vált, miért épp lila és fehér színekbe öltöztettem a blogom. 

Mindezek mellett a magyar irodalom, a brit kultúra és a tetoválások is előkelő helyet kapnak a szívemben. 

Te pedig egyike vagy azon kevés szerencsésnek, akik figyelemmel követhetik blogom alakulását a kezdetektől az idők végezetéig (vagy legalább a szemeszter végéig).

Remélem, tetszeni fog!